Fogalom

Mi a színesfém?

A szó három szótárban három listát takar: a kohászét, a felvásárlóét és a törvényét. A félreértés innen indul, nem a mágnespróba után.

Frissítve:

A színesfém nem azt jelenti, hogy a fém színes. A vas is lehet rozsdavörös, a cink meg fakószürke. A szó a vas ellentéte: nemvas fém. A magyar fémhulladék-kereskedelemben ez a gyakorlat.

A köznyelvi jelentés

A telephelyen a rakományt két nagy csomagra osztják. Az egyik a vasfém: acéllemez, gerenda, betonvas, öntöttvas kályha, autókarosszéria. A másik a színesfém: rézcső, alumínium profil, sárgaréz csap, ólomlemez, cink eresz, bronz csapágycsésze. A kettő ára, kezelése és vizsgálata más.

Ezen a szinten a kérdés egyszerű: vas-e, vagy nem? A mágnes a vasat és a legtöbb acélt vonzza. A réz, az alumínium, a sárgaréz, a bronz, az ólom, a cink és az ón nem mágneses. A kivételeket – nikkelt, kobaltot, ausztenites rozsdamentest – a felismerés tárgyalja.

A színesfém a felvásárlónál a nemvas fém. Nem szín, nem marketing, nem „értékes hulladék” szinonimája.

A kohászati jelentés

A kohászat finomabban vág. Ott a nemvasfémek (nemzetközi szóval non-ferrous metals) három gyakorlati csoportja él:

  • Színesfémek szűkebb értelemben: a nehéz nemvas fémek, elsősorban a réz, a nikkel, az ólom, az ón és a cink, valamint ötvözeteik (sárgaréz, bronz).
  • Könnyűfémek: alumínium, magnézium, titán. Sűrűségük 5 g/cm³ alatt van. A felvásárló ezeket is színesfémként kezeli, a kohász külön.
  • Nemesfémek: arany, ezüst, platina és a platinacsoport. Ezek nem fémhulladék-telepre valók, hanem ékszerészhez, nemesfém-felvásárlóhoz.

Ezért van, hogy egy kohászati tankönyv az alumíniumot nem színesfémnek, hanem könnyűfémnek nevezi, a telephelyen mégis a színesfém mérlegre kerül. Mindkét szó helyes a saját közegében. Az oldal a továbbiakban a felvásárlói szóhasználatot követi, és ahol a kohászati különbség számít, ott kimondja.

Amit a törvény fémnek nevez

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény nem a „színesfém” szót használja, hanem a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fogalmát. Ez a törvény mellékletében felsorolt fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog – néhány kivétellel, például az elsődleges alapanyaggal és a még csomagolásként funkcionáló csomagolással.

A melléklet húsz fémet sorol fel. Köztük van a réz, az alumínium, a cink, az ólom, az ón, a nikkel, a titán, a magnézium – és a vas is. A fémkereskedelmi szabály tehát nem csak a színesfémre vonatkozik. Az acélhulladék felvásárlása ugyanúgy engedélyköteles tevékenység, ha a törvény szerinti hasznosítási célú felvásárlásnak minősül.

A kettő tehát nem fedi egymást:

  • a színesfém anyagtani, kereskedelmi kategória;
  • a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogi kategória, vasat is magában foglal.

A részletes kötelezettségeket a jogszabályi háttér oldala írja le. Itt a lényeg ennyi: aki „csak vasat visz”, az sem esik ki a fémkereskedelmi törvény alól.

Nemesfém nem színesfém

Az arany, az ezüst és a platina nem tartozik a fémhulladék-telep szokásos tételei közé, és a Fémtv. melléklete sem sorolja őket. Fogászatból, elektronikai hulladékból, katalizátorból előfordulhat nemesfémtartalom, de az más vizsgálat, más piac, más engedélykör. Ezen az oldalon a „színesfém” nem jelenti a nemesfémet.

A fajták, a sűrűségek és a tipikus tárgyak a színesfém fajták oldalon vannak. Azt, hogy egy darab melyik csoportba esik, a felismerés és a vizsgálati módszerek döntik el.

Röviden

Színesfém a mindennapokban: nem vas, nem acél, nem nemesfém. Kohászatban a szó szűkebb. A magyar fémkereskedelmi törvény a vasat is listázza. A három lista ne keveredjen.