Jogszabályi háttér

A két alapszabály

• 2013. évi CXL. törvény a fémkereskedelemről (Fémtv.)
• 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet a fémkereskedelmi tevékenységről

A Kormány a fémkereskedelmi hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki (a rendelet 1. §-a). A NAV a fémkereskedőkről, telephelyeikről és a nyitvatartásról nyilvántartást vezet, és honlapján közzéteszi. Gyakorlati kérdésekre a NAV fémkereskedelmi Q&A válaszol.

Ki kell engedély

Fémkereskedelmi tevékenységet – a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítási célú felvásárlását – csak érvényes fémkereskedelmi engedély birtokában lehet folytatni. Az engedély a kérelmező nevére szól. Feltételei között van a mennyiségileg ellenőrizhető nyilvántartás, a köztartozás-mentesség, az, hogy a kérelmező nem áll csőd, felszámolás vagy végelszámolás alatt, a tevékenységi biztosíték, és az elektronikus adatszolgáltatás.

A tevékenységi biztosíték – a rendelet 8. §-a szerint, a 2026. szeptemberi szöveg alapján – fémkereskedőnél telephelyenként 5 millió forint, koncesszori fémkereskedőnél 2,5 millió forint, több telephely esetén összesen legfeljebb 25 millió forint. Telephely nélkül folytatott tevékenységnél 10 millió forint. Készpénzes letét (átutalás a hatóság számlájára), bankgarancia vagy biztosítói kötelezvény. A rendelet szerinti feltételekkel az összeg csökkenthető.

Nem kell engedély a leadónak a saját tulajdonú anyag fémkereskedőnek értékesítéséhez vagy koncesszori fémkereskedőnek átadásához. Az építési-bontási tevékenységből származó anyag felvásárlása az építést vagy bontást végzőnek bizonyos keretek között engedély nélkül végezhető, de az anyagot utána fémkereskedőnek kell értékesítenie, és a 3. § (5) szerinti tételnél bejelentési kötelezettség van.

Mi az engedélyköteles anyag

A Fémtv. 2. § (1) 1. pontja: a törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog – kivéve többek között az üzletszerű fémtermék-előállítás elsődleges alapanyagát, félgyártmányát, a gumiabroncsot és a még csomagolásként funkcionáló csomagolást.

A melléklet húsz fémet sorol: alumínium, antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram. A fémkereskedelmi szabály tehát a vasat is fedi, nem csak a színesfémet.

Érzékeny tételek: nem tilalom, igazolás

A köznyelv „felvásárlási tilalomról” beszél. A hatályos szöveg pontosabb. A Fémtv. 3. § (5) bekezdése azokra a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokra vonatkozik, amelyek a rendeletben meghatározott felismerésre alkalmas jellemzővel (FAJ) bírnak. Ezek a rendelet 1. mellékletének 2., 7., 8., 10., 14., 17., 18., 20–23., 28., 31. és 32. pontjai – a gyártó gazdálkodónál keletkező és általa értékesített gyártási hulladék kivételével.

Ezek az anyagok

• közszolgáltatóval vagy koncesszori alvállalkozóval kötött írásbeli szerződés / felhatalmazás és igazolás mellett, vagy
• az ingatlantulajdonos, egyéni vállalkozó, gazdálkodó előzetes bejelentése és a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása után

értékesíthetők fémkereskedőnek, illetve adhatók át koncesszori fémkereskedőnek. A visszaigazolás egyszer használható, 45 napig. Visszaigazolás nélkül a fémkereskedő az átvételt megtagadja, és a hatóságot értesíti. A hulladéktörvény szerinti állami közfeladattal érintett hulladék kizárólag koncesszori fémkereskedőnek vagy a közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozónak adható át.

A FAJ-lista érintett pontjai a 2026. szeptemberi rendelet szerint többek között:

• 2. csatornafedél, csatornarács, vízelvezető csatornaelemek;
• 7. ipari elektronika, villanyoszlop, trafóház, transzformátor, elosztószekrény;
• 8. emléktábla;
• 10. állvány- és zsalurendszer;
• 14. zsilipek, árvízvédelem, földgázépítési vezeték és alkatrész;
• 17. ipari és nagyfeszültségű kábel (háztartási és irodai gép kábele kivételével);
• 18. híd, hídkorlát, felüljáró;
• 20. vasúti sín, síncsavar, váltó, vasúti berendezés;
• 21. szobor, műtárgy, kegyeleti dísztárgy;
• 22. tűzcsap és szerelvénye;
• 23. távközlési antenna, berendezés, aknafedél;
• 28. közlekedési tábla;
• 31. meghatározott gépjármű-kategóriák bontási fémhulladéka;
• 32. katalizátor.

A teljes, számozott lista a rendelet 1. melléklete. Az 1., 3–6., 9., 11–13., 15., 16., 19., 24–27., 29., 30. pontok más FAJ-kódok: ezek is nyilvántartandók, de nem ugyanaz a 3. § (5) szerinti kör.

Készpénz: korlát, nem tilalom

A Fémtv. 4. § (5) bekezdése – a régi, átutalásra kényszerítő szabály – hatályon kívül van. A rendelet 24. §-a a hatályos korlát:

A fémkereskedő, illetve koncesszori fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése ellenértékeként naptári naponként természetes személy esetén legfeljebb bruttó 100 ezer forint, egyéni vállalkozó és egyéb személy esetén legfeljebb bruttó 500 ezer forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A fölötti összeg más fizetési módon teljesíthető. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti, havi 1,5 millió forintos Art.-korlát ettől külön él, ha mindkét fél ilyen adózó.

Azonosítás, AKO, nyilvántartás

A fémkereskedő tizennyolcadik életévét betöltött személytől vásárolhat, írásbeli megállapodás alapján – kivéve, ha természetes személy (vagy nem üzletszerű szervezet képviselője) a személyazonosságát igazolja, és a jogszerű szerzésről nyilatkozik. Azonosság nélkül az átvételt meg kell tagadni.

A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot csak a rendelet szerinti adattartalmú anyagkísérő okmánnyal (AKO) szállíthatja; szigorú számadású szállítólevél helyettesítheti. A nem fémkereskedő, nem természetes személy szigorú számadású szállítólevél birtokában szállíthat.

A nyilvántartás eladónként és vevőnként vezeti a tételt, a FAJ-t, a mennyiséget, a vámtarifaszámot, a számla és az AKO számát, a gazdálkodó adatait, a természetes személy azonosítóit és adóazonosító jelét, a vételárat természetes személy eladónál, a szállítóeszköz azonosítóját. Napi zárás, negyedéves zárás, elektronikus adatszolgáltatás a hatóságnak. A személyes adat az ügylet évét követő ötödik év végén törlendő, hacsak eljárás nem tartja fenn.

Természetes személy ingatlanán – késztermék kivételével – legfeljebb 3 m³, egyértelműen ott termelt engedélyköteles anyag tárolható. A túllépés leadásra kötelezhető; a kötelezés figyelmen kívül hagyása 100 ezer forintig terjedő bírság (3/A. §).

Koncesszió és hulladék

A Fémtv. 1. § (2) bekezdése kimondja: a fémkereskedelmi szabály megtartása nem mentesít a hulladékról szóló törvény alól. A fémkereskedelmi engedély és a hulladékgazdálkodási engedély nem helyettesíti egymást.

2023. július 1-jétől a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a MOHU koncesszori alvállalkozói vehetik át, koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel. A nem koncesszori fémkereskedő csak azt veheti át, amiről szemrevételezéssel egyértelmű, hogy nem ebbe a körbe tartozik; egyébként megtagad, és a leadót a legközelebbi koncesszori telephelyre irányítja (4. § (3a)).

Égett kábelt a fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő kizárólag közszolgáltatótól, illetve hatósági vagy bírósági döntés, tűzkár esetén tűzeseti hatósági bizonyítvány alapján vehet át (3. § (12)).

A hulladékazonosító kódok (HAK) a hulladékjegyzékről szóló rendelet szerint készülnek. Az építési fémhulladék 17 04 csoportja: 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz; 17 04 02 alumínium; 17 04 03 ólom; 17 04 04 cink; 17 04 05 vas és acél; 17 04 06 ón; 17 04 07 kevert fémek. A 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletet 2026. december 9-től az 1/2026. (VI. 29.) ÉKFM rendelet váltja; a 17 04 csoport megnevezése a közzétett melléklet szerint nem változik.

Bírság, röviden

A 11. § szerinti jogsértéseknél – engedély nélküli tevékenység, kiskorútól vagy azonosítatlan személytől átvétel, AKO nélküli szállítás, égett kábel szabálytalan átvétele és mások – a 11/A. § a piaci érték többszörösét vagy sávos összeget szab. Engedély nélküli tevékenységnél a bírság mellett a tevékenység megtiltása is jár. Ismételt, súlyos telephelyi jogsértésnél az engedély visszavonható. A pontos sávok a törvényben vannak; ez az oldal nem pótolja a paragrafust.

Források

• 2013. évi CXL. törvény a fémkereskedelemről

  Alaptörvény: fogalmak, engedély, azonosítás, nyilvántartás, szankció, melléklet a húsz fémről.

• 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet

  NAV mint hatóság, biztosíték, FAJ-lista, készpénzszolgáltatás 24. §, AKO, tárolás.

• NAV: Fémkereskedelem – kérdések és válaszok

  Mikor kell engedély, koncesszori engedély, biztosíték, kérelem.

• NAV: A fémkereskedelmi szabályok változása

  2023. július 1. utáni koncessziós rend, MOHU-alvállalkozó.